Nem lesz népszavazás szenteste munkaszüneti nappá nyilvánításáról

Oszd meg másokkal!

Desktop
(fotó: femina.hu)
(fotó: femina.hu)

Nem gyűlt össze a szükséges, jogszabályban rögzített számú érvényes aláírás a december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítása ügyében kezdeményezett népszavazáshoz; az összegyűjtött mintegy 66,5 ezer aláírást kedden adta le a kezdeményező Bíró Zoltán a Nemzeti Választási Irodának (NVI).

A Nemzeti Választási Bizottság június 6-án hitelesítette a népszavazási kérdés aláírásgyűjtő ívét. A határozat ellen azonban a Kúriához fordultak, amely július 11-én a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította, így a hitelesítés jogerőre emelkedett.

A hitelesített kérdés úgy szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy december huszonnegyedike munkaszüneti nap legyen?" A Bíró Zoltán által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtése augusztus 1-jén kezdődött, és a jogszabály előírása alapján november 28-án 16 óráig tartott.

A jogszabály szerint, ha az aláírásgyűjtésre rendelkezésre álló idő alatt sikerül összegyűjteni kétszázezer érvényes aláírást, akkor az Országgyűlésnek 30 napon belül el kell rendelnie a népszavazást. Ha az aláírások száma százezer és kétszázezer között van, akkor a parlament hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy elrendeli-e a népszavazást.

Bíró Zoltán az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: kedden leadta az aláírásokat a Nemzeti Választási Irodának, az íveken mintegy 66,5 ezer aláírás szerepel, így a törvényhozásnak ezzel nincs feladata.

Megjegyezte: a gyűjtésben részt vállaló Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Vasas Szakszervezetek 34 ezer, az MSZP csaknem 27 ezer, a Párbeszéd pedig több mint kétezer aláírást gyűjtött.

Bíró Zoltán hozzátette, bízik abban, hogy a jogalkotó figyelembe veszi az emberek akaratát, hiszen egy korábbi közvélemény-kutatás szerint a válaszolók 96 százaléka egyetért azzal, hogy december 24-e legyen munkaszünet.

Mint írta, meggyőződése szerint az aláírásgyűjtés viszonylagos sikertelenségének oka a jogszabályi környezetben keresendő. A népszavazási törvény szerint ugyanis az aláírásgyűjtő íveket az NVI bocsátja a kezdeményező rendelkezésére, akinek azokkal el kell számolnia, és minden hiányzó ív után ezer forint bírságot szabnak ki. Ez sokakat elriasztott attól, hogy közreműködjenek, mert – egyébként érthető módon – nem akartak anyagi felelősséget vállalni - tette hozzá.

Megjegyezte: 176 ívvel nem tudott elszámolni, ezért 176 ezer forintos bírságot rónak ki rá, ami miatt alkotmányjogi panaszt nyújt be. Meggyőződése szerint a jelenlegi szabályozás szükségtelenül és aránytalanul korlátozza alkotmányos alapjogát, a népszavazáshoz való jog gyakorlását.

A tartalom a hirdetés után folytatódik
Desktop, Mobil
Mobil
Mit szólsz hozzá?